Igény szerint szinkronmasszázsra is van lehetőség, valamint érzéki jacuzzi és szauna programokat is kínálunk ingyenes italfogyasztással.

Professzionális masszőzeink a hét minden napján délelőtt 10:00 órától hajnali 04:00 óráig állnak rendelkezésedre.

Masszázsprogramok ára 112 euró – tól.

Tel.: 0036-30-605-4363, 0036-30-294-6023

Igény szerint szinkronmasszázsra is van lehetőség, valamint érzéki jacuzzi és szauna programokat is kínálunk ingyenes italfogyasztással.

Professzionális masszőzeink a hét minden napján délelőtt 10:00 órától hajnali 04:00 óráig állnak rendelkezésedre.

Masszázsprogramok ára 112 euró – tól.

Igény szerint szinkronmasszázsra is van lehetőség, valamint érzéki jacuzzi és szauna programokat is kínálunk ingyenes italfogyasztással.

Professzionális masszőzeink a hét minden napján délelőtt 10:00 órától hajnali 04:00 óráig állnak rendelkezésedre.

Masszázsprogramok ára 112 euró – tól.

Csütörtök éjjel a Moody’s hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarországot. A Moody’s szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait, a sok negatív tényező gyengíti a kormány pénzügyi erejét és csökkenti sokktűrő képességét. A forint gyengüléssel reagált az IMF-fel való együttműködési szándék múlt heti bejelentése után némileg meglepő hírre.

A befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarország hitelminősítését csütörtökön a Moodys hitelminősítő  amely ráadásul fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. A hír azért váratlan, mert a Standard & Poor’s, amely leminősítését a legvalószínűbbnek tartották, épp csütörtökön erősítette meg az eddigi besorolást – igaz, arra hivatkozva, hogy majd 2012 februárjában, az IMF-tárgyalásoktól függően folytatja az országvizsgálatot.

A Moody’s döntésének idején a csütörtök napközben 310-311 forint környékén mozgó euróárfolyam 314 forint fölé emelkedett. A svájci frank 255 forintnál állt, a dollár kicsivel 235 forint fölött. A forint november elején 317,72 forintos euróárfolyamon történelmi mélypontra zuhant, és bár az IMF-fel való tárgyalás hírére átmenetileg visszaerősödött 305 forintos euró környékére, ott nem tudott stabilizálódni, és a napokban már ismét 310 forint fölött mozgott az euróár a devizapiacokon.

A Moody’s indoklása szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait a költségvetés konszolidációjában és az állami szektor adósságának lefaragásában, különösen úgy, hogy rendre csökkennek az ország növekedési kilátásai. Megnövekedett Magyarország érzékenysége az államadósságból fakadó eseménykockázatokra, és igen zaklatott külpiaci helyzetben függ nagymértékben külföldi befektetőktől, miközben magas a finanszírozási igénye is.

A leminősítést magyarázó első tényezővel kapcsolatban a Moody’s megjegyzi: kétségek övezik a középtávú célok teljesülését a magasabb finanszírozási költségek, valamint az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt. Magyarország 2010 végén fennálló 81 százalékos adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező országok átlaga (mediánértéke). A kormány elkötelezett ugyan, hogy 2018-ig GDP-arányos államadósságot 50 százalékra csökkentse, de a középtávú stratégiája nem világos és az egyszeri tételek, így a nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják az adósság fenntarthatóságát hosszú távon – idézi a közleményből a  Portfolio.hu

Aggályok minden fronton

A hitelminősítő szerint a jövő évre kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítését meg fogja nehezíteni a magasabb finanszírozási költség és az alacsonyabb növekedés. Az pedig nem látható, hogyan érhető el a 2013-ra tervezett 2,2 százalékos deficit egy alacsony gazdasági növekedéssel jellemezhető környezetben, fogalmazza meg az Európai Bizottságéhoz hasonló véleményét a Moody’s.

A hitelminősítő lényegesen lerontotta a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését: az idei évre 1,5 százalékos, míg 2012-re 0,5 százalékos GDP-bővülésre számít (korábban 2,7 és 2,6 százalékos növekedést vetített előre). A gazdaság középtávú növekedési potenciálját visszafogják az adósság leépítése miatti gyenge kereslet, valamint a strukturális problémák, így a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság.

A külső tényezők sem túl biztatóak a magyar növekedési kilátások szempontjából, miután Magyarországot is érinti a főbb kereskedelmi partnerek, elsősorban Németország kilátásainak romlása – magyarázza a Moody’s. Emellett a bankok hitelezési képességét visszafogja a nemteljesítő hitelek emelkedése, a kormány legutóbbi, bankok eredményességét befolyásoló intézkedései, valamint az anyabankoktól származó forráslehetőségek csökkenése.

A leminősítés másik magyarázó tényezője az ország kiszolgáltatottsága a külső sokkokra, ami az államadósság struktúrájából származik, ami a kormány számára komoly kihívásokat okozhat a finanszírozási költségeket illetően – magyarázza a Moody’s. Az államadósság megközelítőleg 64 százalékát külföldiek birtokolják, ezek kétharmada devizában denominált, hívja fel a figyelmet a kockázatokra a hitelminősítő. Emellett a következő három évben jelentős lesz a magyar állam finanszírozási igénye, írja laptársunk.

Az ország adósságdinamikáját már most lényegesen befolyásolja a forint gyengülése és a gazdaságpolitika hatékonyságát övező bizonytalanság tovább rombolhatja a piacok bizalmát. Ez utóbbi hatása már jelentkezett az idei évben, miután az állam csak drágábban tudott forrást bevonni a piacról – emeli ki a Moody’s, amely megjegyzi: a bankszektor és a magánszektor is tetemes külső adósságot cipel. Ez pedig csak tovább növeli az ország sérülékenységét. A 2011-re várható 131%-os (GDP-arányos) külső adósság nagyon magasnak mondható, a többi Baa3-as osztályzattal rendelkező országhoz képest.

A hitelminősítésének befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolása kellemetlen, és részben meglepő hír. Nem bombameglepetés, mert hetek óta pletykáltak arról, hogy  bóvluvá minősíthetik az országot, a múlt héten huszonnégy órán belül két hitelminősítő is kilátásban helyezte a magyar leminősítést: a Fitch és az S&P hétvégi jelzései óta biztosra vehető volt ez a lépés (az ország felülvizsgálatát októberben kezdték a hitelminősítők és az IMF).

Ugyanakkor, piaci pletykák szerint épp egy leminősítéstől való félelem miatt, Matolcsy György múlt csütörtökön bejelentette, hogy hazánk ismét az IMF-hez fordul. Ez a bejelentés, amiről a kormánytagok többsége sem tudott előzetesen, éles ellentétben áll a korábbi kormányzati kommunikációval, Matolcsy még három nappal korábban is az IMF ellen hangolt gazdaságpolitikáról beszélt a parlamentben.

Bár a kormány elsősorban a nemzetközi válság elmélyülését láttatná gazdasági nehézségeink mögött, valójában döntően hazai okai vannak, hogy csütörtökön be kellett jelenteni: tárgyalásokat kezdünk az IMF-fel az új együttműködésről, az ide vezető lépésekről bővebben itt olvashat.

Eddig mindhárom hitelminősítő a befektetésre ajánlott sáv legalján tartotta Magyarországot. A Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service már régóta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással látta el az országot. Ehhez csatlakozott a múlt héten az addigi stabil kilátást lerontó Fitch is, amikor a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az  államadósi besorolás kilátását. A hitelminősítő akkor a külső növekedési és finanszírozási környezet meredek romlásával indokolta a döntést.

A jövőt figyelik

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője lapunknak korábban azt mondta: a hitelminősítők nem elsősorban az adósság mértékét, hanem az ország jövőbeli teljesítőképességét figyelik, ami az adósság növekedésével azonban  nyilvánvalóan romlik. A lépésben hangsúlyos szerepe lehetett a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályoknak, illetve ezek bankrendszerre gyakorolt hatásának.

„Indokolatlanul nagy figyelmet kap az eva-változtatás, ahhoz képest, hogy az adójóváírás megszüntetése jóval komolyabban érint egy nagyobb és kiszolgáltatottabb réteget” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs egyetemi tanár, az APEH volt elnökhelyettese a Budapesti Gazdasági Főiskola adóváltozásokról szóló rendezvényén. „A 3,4 millió ember által igénybe vett adójóváírás kivezetése adószakmailag indokolt, de nem igazságos. Ehhez képest a 96 ezer vállalkozás által használt eva egy elvtelen, indokolatlan átalány” – tette hozzá.

Az adószakértő elmondta, hogy a világ minden országában az adóemelés az egyetlen elfogadható lehetőség költségvetés befoltozására, ha a kormányzat nem akar nehezebben végigvihető, kiadásoldali strukturális reformokat végrehajtani.Örvendetes célnak tarja a határozott államadósság-csökkentést, de az egyes adóváltozásoknál nem csak az elsődleges funkciókat, azaz a bevételt érdemes vizsgálni, hanem az ezzel kiváltott politikai és magatartási célokat is.

„Különösen igaz ez olyan országban, ahol minden negyedik forint után nem adóznak” – tette hozzá Vámosi-Nagy. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy tapasztalata alapján adócsökkentéstől csak évtizedek után lehet várni az adómorál javulását, mondván: „van egy olyan réteg, aki inkább költ többet könyvelőre, csak ne kelljen adóznia”.

Az előadó kitért arra, hogy a foglakoztatói tb-járuléknak hiába lett szociális foglalkoztatói adó az új neve, attól még járulék-típusú marad, azaz csak társadalombiztosításra és munkaerőpiaci feladatokra lehet elkölteni. A névváltoztatást inkább az indokolhatta, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosításakor az Alkotmánybíróság a foglalkoztatói járulék mentén is elkezdte vizsgálni a döntés jogszerűségét. A változtatással segítettek a döntésben, most már nem is kell vizsgálniuk, hiszen foglakoztatói járulék jövőre már nem lesz.

Vámosi-Nagy a  rejtélyes alkotmánymódosítóra is mondott egy megoldást, ami alapján különadókat vethet ki a kormány, ha visszafizetést vagy bírságot róna ki ránk az EU. Ez azért furcsa, mert ezt egyébként is bármikor megtehetik, mint például most is. Az adószakértő szerint ennek elriasztó hatása lehet, azaz hogyha a későbbiekben bárki bepanaszolna minket az Európai Bíróságon, akkor az esetleges büntetés miatti adót már felcímkézve lehetne bevezetni.

Tételesen végigvéve a kisebb változtatásokat, támogatta a cafeteria kiterjesztését, mert ez „fehéredést hoz az egyébként jövedelemeltitkoló szektorban”. Jó döntésnek tartja azt is, hogy a volt állampárti vezetők nyugdíjára kiróható  jóvátételi adót kihagyták, mert ezt „felesleges bonyolult adóval megoldani”. A baleseti adó kapcsán megjegyezte, hogy német mintára kívánták bevezetni, de közben felmerült, hogy a Németországban ilyen nincs is. Azóta dán mintára vezetjük be, de ez csak azt bizonyítja, hogy az ilyen érvelés semmit nem jelent: „ha akarunk, minden adóügyi fordulatra találunk jó külföldi példát és annak ellenkezőjét is”.

Az érdekességek között mazsolázva Vámosi-Nagy szerint arra még kifejezetten büszkék lehetünk, hogy a “magyar kutyák jobbat ürítenek mint a külföldiek, így a puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótos magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó fajtájúak mentesülnek az évi maximum 6000 forintos ebadó alól”.

A nemzetközi pénzpiaci felügyelet, a Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) pénteken megnevezte azt a 29 rendszerkockázati jelentőségű bankot, amelyeknek 1-2,5 százalékos többlet tőketartalékot kell majd képezniük.

A pénzintézetek között 17 európai, 8 amerikai és csupán 4 ázsiai van. Jelentősebb magyar érdekeltséggel rendelkező bankok közül kettő, a Citigroup és a UniCredit került fel a listára.

A listát minden év novemberében vizsgálja felül a szervezet. A többlet tőketartalékot 2016 és 2019 között kell felhalmozniuk azoknak a bankoknak, amelyek a 2014. évi listán szerepelnek.

A listán az alábbi bankok szerepelnek ABC-sorrendben:

• Bank of America
• Bank of China
• Bank of New York Mellon
• Banque Populaire CdE
• Barclays
• BNP Paribas
• Citigroup
• Commerzbank
• Credit Suisse
• Deutsche Bank
• Dexia
• Goldman Sachs
• Group Crédit Agricole
• HSBC
• ING Bank
• JP Morgan Chase
• Lloyds Banking Group
• Mitsubishi UFJ FG
• Mizuho FG
• Morgan Stanley
• Nordea
• Royal Bank of Scotland
• Santander
• Société Générale
• State Street
• Sumitomo Mitsui FG
• UBS
• Unicredit Group
• Wells Fargo

Ezen felül, a pénzintézeteknek a jövő év végéig be kell nyújtaniuk válságmegoldó terveiket, azaz azokat a lépéseket tartalmazó csomagot, amelyet saját pénzügyi nehézségeik esetén hajtanának végre. Svein Andreson, az FSB főtitkára pénteken úgy fogalmazott: “ezek a minimum követelmények”.

A New York Times egyik kiadványa egész kis sorozatot állított össze Budapestről, most ezekből szemezgetünk. Az első Jeremy Ironst faggatja arról, hogy mit szeret a városban: tudni kell róla, hogy már számtalan filmet forgatott nálunk, és szinte hazajár Budapestre. A lapnak azt mondta, hogy imádja motoron felfedezni “a város omladozó, halvány szépségét”. Kedvenc helyei közt a zsinagógát, az operát és a Nyugati Pályaudvart emlegette, ahogy a Café Kör, a Pomo D’Oro és a Kempinski is közel áll a szívéhez.

A második rész azt taglalja, hogy hol lehet jót enni a városban, és hogy miként lehet felfedezni a szocialista korszak nosztalgiáját. Az olvasókat természetesen először a Tisza Cipőbe zavarják, majd trabantozni egy erre szakosodott céghez. Utána a Szoborparkot ajánlják, majd a Corvintetőt, végül kezdetét veszi a mértéktelen etetés, a Micheli csillagos Onyxtól kezdve a Gerlóczy-n, a 21-en és a Rosensteinen át a Párisi Nagy Áruház csodálatos kávézójáig.

A következő epizód célja az olvasó lerészegítése olyan borbárokon keresztül, mint a Bortársaság, a Klassz Bistro, vagy a Bock Bisztro. Ezután a magyar divat világát tárja fel az olvasó előtt, például a Je Suis Belle-t, a Use Unused-t, vagy Fazekas Valéria műveit.

Aztán hotelt is ajánl a lap, egyebek közt a világ egyik legjobbját, a Greshamet, vagy az ár-érték-arányban bajnok Zarát, esetleg a Lánchíd 19-et.

A következő rész megint a filmekre koncentrál: azokra az alkotásokra, amikben Budapest nem is magát alakította, példaként az Evitát vagy a Münchent hozza a lap, esetleg a Rítust, vagy a Borgiákat, aminek a forgatása miatt Irons is hosszú időt tölt nálunk.

Ezután esti meg egyéb kajás helyeket ajánlanak, például a szintén nálunk forgató Cynthia Nixon kedvencét, a Két szerecsent, a Café Eklektikát, a Bangkokot, a Villa Bagatelle-t, vagy a Szimplakertet, esetleg az Instantot.

A következő anyag a kultúrára koncentrál, kisebb kiállítótermekről, galériákról, művészeti központokról olvashatunk, például a Vintage-ről, a Trafóról vagy a Demóról, végül gyorsan elzavarják az olvasót a Gerbeaud-ba és a New York Café-ba sütit enni.

A befejező epizód a híres filmeket, a Kontrollt, az I Love Budapestet, a Napfény ízét említi, meg az olyan, Budapestről szóló könyveket például, mint a Prague: A Novel. Ez még abban a korszakban készült, amikor egy Budapesten játszódó könyvet csak úgy lehetett eladni, hogy Prágát írták a címbe.

Ma már Budapest eladja saját magát.

Óriási közhely, de attól még elég nagy magabiztossággal mondhatom, hogy igaz. Ez nem olyan, mint a konyhánk, amit csak azért tartunk a legjobbnak, mert a miénk, a lányok minden nemzetközi mércével mérve kivételesen szépek nálunk. Talán csak néhány szláv nemzet lehet versenyben velünk, de aki gyakran jár Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, az tudja, hogy ezek a területek labdába se rúghatnak. Furcsa, mert alapvetően mindenhol ugyanannyi jó nőnek kéne lennie, Magyarország viszont nemcsak az egy főre eső Nobel-díjasok, hanem a dögös seggek és csodás mellek versenyében is az első helyen áll.

Mielőtt rátértünk a bizonyítékokra, eszembe jutott két jó történet, ezeket elmesélem. Az egyik körülbelül tíz éve történt, akkoriban járt nálunk Jay Z. Az örökös visszaigazolásra vágyó magyar újságírók persze arról faggatták a rappert, hogy mi tetszik nálunk a legjobban. Az épületek? Netán a múzeumok? Esetleg az étel?

“Women”

Hajszálra ugyanez a beszélgetés ismétlődött meg körülbelül másfél hónappal ezelőtt, amikor Németországba utaztam az Europa Parkról forgatni: két amerikai beszélgetett a repülőn, a folyosó két oldalán kaptak helyet, így átkiabáltak egymáshoz, miközben mi a gép hátsó fele irányába araszolgattunk. Az egyik nagyjából ugyanazokat a kérdéseket tette fel, mint az újságírók Jay Z-nek, aztán némi kivárás után ezt a választ adta a másik:

“Women”

És hogy akkor adjunk némi hivatalos keretet a dolognak, álljon itt a piacvezető randicég, a Real Social Dynamics randigurujának, Brad Bransonnak a véleménye, aki csak azután szedte listába az európai csajokat, hogy közel 25 országban dolgozott velük, illetve próbálta megszerezni őket az ügyfeleknek, a férfiaknak.

Ezek alapján az első helyre Bradnél a svédek kerültek, nem elsősorban azért, mert a csajok olyan dögösek (azért dögösek), hanem mert olyan a libidójuk, mint egy 16 éves fiúnak, és minden férfira rávetik magukat. “Amint rájönnek, hogy külföldi vagy, megkérdik, hogy merre van a szállodád és meddig maradsz a városban” – írja a randiguru.

A listában van még Oslo, Dublin és Berlin, de minket a második helyezett Budapest érdekel. Brad Branson szerint itt tömegével fut bele az ember a tízből tíz pontos csajokba, a klubokban tucatszámra vannak a dögös fiatal lányok, akik olyan jól néznek ki, “hogy az felháborító: földcsuszamlásszerű különbség van köztük, és bármelyik másik nemzet lányai között”.

Egyetlen okból csúsztak csak a második helyre a lányaink: a rossz angoljuk miatt, ami megnehezíti a Brad-féle fickók ismerkedési lehetőségeit.

Körülbelül egy hónapja történt, hogy a géptől a terminálig szállító buszon egy hatvanas amerikai házaspár keveredett mellém. Megkérdezték, hogy budapesti vagyok-e, és amikor kiderült, hogy igen, arra kértek, ajánljak jó helyeket nekik a városban. Gyorsan közöltem velük, hogy jobb ember mellé nem is ülhettek volna.

Miután átbeszéltük, melyik étterembe, múzeumba, sörözőbe érdemes elmenniük, én kezdtem el faggatni őket. Egy európai körút része a budapesti utazás? Nem. Kelet-Európában járnak és Prága után ide is beugranak? Nem, nálunk kezdenek, utána egy kis Prága, majd egy rövid Amszterdam, de alapvetően Budapest miatt érkeztek Európába. Vannak itt rokonaik? Nincsenek. Barátaik élnek itt? Nem, senki. Barátok ajánlották? Nem, egyszerűen hallották, hogy Budapest remek hely, és eljöttek.

Márpedig ez óriási változás. A magyar főváros minden értéke ellenére sokáig csak egynapos kiruccanásként szerepelt az amerikaiak tervében, félúton Prága és Róma között, hatalmas változás ehhez képest, hogy Budapestért idáig utaznak a turisták. Hatalmas, de attól még valós, amit folyamatosan táplál számos meglepő hír. Én még mindig nem tértem teljesen magamhoz Alice Cooper videója láttán, amiben saját meggyőződését hangoztatva beszélt arról, hogy a mienk az egyik legjobb főváros a világon.

Most meg egy olyan összeállítást találtam, amiben a világ legszebbjei közé választották Budapestet. A UCity Guide listáján szerepel Velence, Párizs, Prága, Lisszabon, Rio, Amszterdam, Firenze, Róma, valamint Bruges, és meglepetésre Budapest is. Oké, erős az európai vízfej, a listából ordítóan hiányzik valamilyen észak-amerikai vagy ázsiai város, de attól még büszkeségre adhat okot Budapest kilencedik helyezése.

Az írás megemlékezik a budai hegyről, a királyi palotáról, a barokk és gótikus emlékművekről a Duna egyik, valamint a 19. századi elegáns neo-reneszánsz épületekről és széles sugárutakról a Duna másik oldalán. A lap szerint érdemes megcsodálni a páratlan épületeket, egyebek közt a Parlamentet a Lánchídról, majd belépni az óvárosba, ahol életünk legromantikusabb sétáját tehetjük a szűk kis utcákban – egyébként valamiért Alice Cooper is ezektől volt megőrülve.

Szóval jövünk fel, és annak ellenére, hogy sok budapesti még mindig azt hiszi, egy borzasztó városban él, a világ nagyobb része lassan úgy tekint Budapestre, mint az egyik legkellemesebb úti célra a galaxisban.

Nőtt a regisztrációk száma, a felhasználóknak már a fele aktív, egyre több tartalom keletkezik a 140 karakteres bejegyzéseket közvetítő Twitteren. Ez még vonzóbbá teszi a mikroblog-szolgáltatást.

Jó hatással volt a Twitter működésére, hogy a közösségi szolgáltatást beépítették az Apple iPhone operációs rendszerének legújabb változatába. Az iOS 5-nek köszönhetően háromszorosára nőtt a napi regisztrációk száma – Dick Costolo, a Twitter vezérigazgatója.

Tavaly szeptemberben még naponta 90 millió bejegyzés született a közösségi hálózaton, most viszont már 250 millió. Tehát 4-5 naponta kell egymilliárd bejegyzést eltárolni a szervereken. Most több mint százmillióan twittereznek, és Costolo szerint akár a kétmilliárdot is elérheti a felhasználók száma.

januárban még csak minden harmadik felhasználó írt naponta legalább egy bejegyzést, most viszont az emberek fele naponta megosztja a gondolatait. Dick Costolo szerint a Twitteren most már elég sok friss tartalom keletkezik ahhoz, hogy az új felhasználók biztosan találjanak valamit, ami őket érdekli. Most már az a nagy kihívás, hogy különválasszák a zajt és az információkat.

Costolo azt is elmondta a San Franciscoban megtartott Web 2.0 Summit rendezvényen, hogy a vállalat most nagyjából nyolcmilliárd dollárt ér. A Twitter nemrég 800 millió dolláros tőkét szerzett befektetőktől, akik közt a Zynga és a Facebook egyik hírhedt résztulajdonosa, a DST Global is megtalálható.